Ígértem, hogy külön fejezetet szentelek az ír sziget történetének.
Limerick, a Shannon ölelésében egykoron sziget, amely előtt hajdan viking hajók horgonyoztak. A hajóból kiugráló harcosok üvöltve öltek, erőszakoltak, raboltak számos alkalommal, majd egyszer megállapodtak és megalapították várost. Érkezésük előtt, már éltek itt szászok, akiket a kelták váltottak, mikor elhozták a vaskort és vallásukat, kézművességüket, törvényeiket. Ősi törvényük a Brehon law hirdetői és egyben bírák a brehonok járták a vidéket igazságot téve. A nők egyenjogúak voltak, szabadon válhattak és megillette őket részarány a közös vagyonból. Ha valaki nemes embernek testi kárt okozott, terményben, jószágban köteles volt megváltani a kárt. Halálbüntetés nem volt. Ha egy méhész méhei egy másik birtok fájára telepedtek és kezdtek mézet termelni, de az ág átlógott a szomszéd telekre is, nem fülemülepör volt, hanem a mézből mindenki részesült. Aztán letelepedtek a vikingek, Hastings után, a már a mai Franciaország területén letelepedett katolikussá vált normannként nevezett egykori vikingek szorították ki a keltákat és Hódító Vilmos utóda János már ír királyként elkezdte a várat építtetni. A város épült, virágzásnak indult, kereskedtek. Az idő múlt, VIII. Henrik bő vérének köszönhetően cserélgette asszonyait, kik jól nem végezték. Létrehozta az anglikán egyházat és uralmát kezdte kiterjeszteni, csata, háború, vér, győzelmek, veszteségek, kötelezővé vált anglicizmus. Az írek ellenálltak, majd Orániai Vilmos és a jakobinus idők katolikus segítséget hoztak Franciaországból, de hiába véráldozat, szerződés, az angolok felrúgva azt, kényszerítették a protestáns hitet. Állandó harc, I. Erzsébet is kegyetlen módszerekkel uralkodott az íreken. Az angol korona uralta a szigetet. Az elhúzódó első világháború lefoglalta az angol erőket, ezért az önállósulás, elszakadás iránti vágy partizánharcban testesült meg és a húsvéti lázadás 1916-ban meghozta az oly régóta vágyott, korábban is sok véráldozatot követelő függetlenséget.
Sokat szenvedett nép ez, volt mikor az írek foglalták el Wales és Anglia egyéb területeit korábban, aztán a brit fennhatóság megerősödött és kiterjedt, mire meghozta az önállóságot 1916.
Kicsit visszagondolva Pannónia sorsára, mennyi a hasonlóság. Hiszen pannon földet is kelták lakták a vaskortól, aztán a római hódítás visszaszorította a kelta törzseket, de állandóan támadták a légiókat. Augusztus idejében vesztették el egykori nagyságukat, majd jött Attila és a hunok, kikkel keveredve túléltek. A ki tudja pontosan mikor, hány lépcsőben érkező magyar ősökkel is keveredhettek, asszimilálódhattak, majd kezdődött a jobban ismert viharos, véres honfoglalás utáni magyar történelem, kereszténnyé válás, és a vallás kötelezővé tétele tűzzel-vassal. Kicsit szabadon szárnyaló fantáziával a kelta közös gyökerek távlatosan, a sok szenvedéssel járó múlt lélekben kötheti össze a két népet. Ők is könnyen sírnak, könnyen nevetnek, de Ők nevetve sírnak, mi sajnos sírva vigadunk.
